Itt a tél, csekkoljuk a radiátor állapotát!

african-american-wet-mopping-725x483

A radiátor indítása dióhéjban

Ahogy lehűl a levegő és tartósan hideg van, egyre több helyen indul be a fűtés. A radiátor berendezésében nincs önálló fűtőelem, valahonnan máshonnan kapja a hőt. Magánházakban ez általában egy kazán valahol a pincében, ami szépen termeli a meleget, aztán a szívattyú keringteti a közvetítő közeget a csövekben egészen a radiátor felületéig. A lényeg tehát, hogy ezt a központi fűtőegységet kell bekapcsolni, ha már úgy döntöttünk, hogy nincs más pulcsi, amit magunkra kaphatnánk. Akinek saját otthona van, kezébe veheti a sorsát, és ha leballag a pincéjébe – vagy akárhol tartsa is a kazánt – szépen beindíthatja a berendezést. Aki pedig központi fűtéssel fűt, kicsit kiszolgáltatottabb, de a központi rendszereket is általában tíz egymást követő hidegebb nap után be szokták indítani, úgyhogy megfagyni semmiképpen sem fogunk.

Vanne_thermostatique_thermador_14

A radiátor fűt. De eléggé?

Ha a macska már felköltözött a radiátor tetejére, az biztos jele annak, hogy elindult a fűtés a központosított cirko rendszereknél is. Akár van saját mérőóránk, akár nem, az ember nem szeret pazarolni. Márpedig sokszor megesik, hogy a fűtésre rengeteg energiát elpazarlunk, amit egy kis odafigyeléssel meg lehetne spórolni. Ebből a szempontból érdemes évi egyszer, miután beindult vagy beindítottuk a fűtést rászánni az időt, és számba venni minden radiátor állapotát. A teszt nem túl bonyolult, nem is kell hozzá semmiféle műszer. Csak menjünk a készülékhez, tegyük a kezünk az aljára, majd a tetejére is, és állapítsuk meg, érzetre nagy-e a hőmérséklet különbség. A csövekben és a radiátor belsejében keringő víz kiválóan közvetíti a hőt. Viszont olykor előfordul, hogy légbuborék kerül a rendszerbe. Ilyenkor ez a kiváló közvetítés a légbuborék helyénél megakad, ami azt eredményezi, hogy a készülék nem egyenletes hőmérsékletű, felül hideg, alul meleg. Egyrészt a teszthez sem kellett még szakembert hívni, másfelől a hiba orvoslásához sem fog kelleni feltétlenül segítség. Ez hálaégnek nem olyan bonyolult, mint a beüzemelés, meg a falra szerelés.

Légtelenítsük radiátor készülékeinket!

Ez pedig a megoldás. Évi egyszer, érdemes a fenti kis „tesztet” elvégezni, és ha eltérés tapasztalunk, megpróbálni a következőket. Elméletben azt fogjuk csinálni, hogy egy apró szelep segítségével „leeresztjük” a levegőt a radiátor rendszeréből, mint valami bicikligumiból. Persze azért ennél picit jobban oda kell figyelni, de az elgondolás ennyi. Szükség lesz egy edényre, amibe felfogjuk az esetlegesen túlfolyó vizet – biztosan lesz ilyen – egy rongyra vagy törülközőre, amivel tisztára és főként szárazra törölhetjük a radiátor felületét, illetve egy légtelenítő kulcsra. Utóbbi szakboltokban olcsón beszerezhető, de ha teljesen őszinte vagyok, csavarhúzóval is meg lehet oldani. Akkor tehát kész vagyunk, ugorjunk is neki.

Nem kell védőöltözet, de ha nem a legszebb báli ruhánkban állunk neki a radiátor légtelenítésének, az azért nem árt. Első lépésként keressük meg a szelepet. Általában a radiátor tetején helyezik el, de olyan sok kiálló dolog nincs azon a felületen egyébként sem. Most a kulcsot helyezd a szelepbe, hogy megfogja, és óramutató járásával ellentétesen kezd forgatni egy olyan fél fordulatot. Ha valóban levegő volt a rendszerben, akkor itt sziszegni fog, ahogy távozik. Tartsd az edényt a szelep alá, mert azért permetez, fröcsköl ilyenkor is és várd meg, amíg ez a sziszegés elmúlik, és helyette szép egyenletesen áramlik a víz. Ez a normális állapot. Ha teljesen légmentes a rendszer, akkor akármelyik fűtőtestnél is csapoljuk, szépen folyamatosan csordogál a víz. Ezért sem ajánlatos nagyon megnyitni a szelepet, mert akkor nem csak csordogálni, de ömleni is fog. Azt se várjuk meg, amíg túlfolyik az edény, már csak azért sem, mert ez nem hideg víz, hiszen hőt szállít hozzánk, amint indokolt, zárjuk el a szelepet. A végső lépés a készülék szárazra törlése. Ezt a lépést semmiképp se felejtsük el, mert ha nedvesen hagyjuk, boldogan harap bele a rozsda, és amint kilyukadt, vehetünk másikat jó pénzért.

Bleedscrew_in_use

Mi segíti még a radiátor hatékonyságát?

Természetesen a termelt hőt a radiátor adja le az otthonunkban, de, hogy ez a hő ne szökjön fölöslegesen, pár apró trükkel rásegíthetünk a szigetelésre. Elsősorban vizsgálhatjuk magát a szigetelést is ablakok, ajtórések táján. Ez viszont elég drága mulatság, gyorsmegoldásként legfeljebb szigetelő csíkokat ragaszthatunk az éleknél. Ennél pofonegyszerűbb az, ha éjszakára elhúzzuk a függönyt. Ami működik nyáron a hőség kinn tartására – lehúzott redőny és függöny nappal – az ugyanúgy működik télen a hideg távol tartására. Ugyanilyen egyszerű elv, hogy ne fedjük le a radiátor felületét. Ne szárítsunk rajta zoknit, ne takarjuk le. Akkor ugyanis kisebb felületen engedi szabadjára a hőt és nem lesz olyan hatékony. A hőérzetünknek jót tesz a párásabb levegő is. Amúgy is egészséges az alapvetően száraz levegőnek kedvező fűtésidénykor párologtatót üzemelni, de párát termelnek a szobanövények is. Csak arra vigyázzunk, hogy napi egyszer feltétlenül öt percre szellőztessünk át. Ennyi idő alatt még nem hűlnek ki a falak, de a levegő cserélődik és elejét vehetjük a penészedésnek.